A sánta sci-fi korát éljük. Ha a kiadókhoz olyan regényt küldök, amelyik logikailag hibás, teljes joggal hajítanak ki. Azon töröm a fejem, meg kell próbálnom Hollywoodot, ott minden marhaságból filmet lehet készíteni.

Elém került a „Legsötétebb óra” című több nemzet által készített film, és elképedtem azon, hogy mit meg nem engednek maguknak azok, akik a filmgyárak kasszáján tartják a kezüket.

Láttam már jó filmet bőséggel, és rosszat is rengeteget. (Köztünk legyen szólva, hogy rosszat többet, mint jót.) Az említett film első negyvenöt perce azzal telt, amit egy cselekmény dús filmben nagyjából két perc alatt elintéznek a készítők. Megjelennek a láthatatlan és minden ellenállást semmibe vevő űrlények, egy maroknyi túlélő pedig menekül. Nem állítom, hogy a képkockák nélkülözték az izgalmat, de a cselekményt tökéletesen kihagyták ebből a háromnegyed órából. A képek a legjobb hollywoodi iskola szerint, és a legnagyobb kapacitású számítógépeken készültek. Kötve hiszem, hogy a Sony Vegas valamely egyszerű, nyolcmagos procival hajtott gépre telepítve elkészítené a trükköket, nyilván sokkal drágább gép kellett a filmhez az átlagos felhasználó laptopjánál. Láthatunk hatalmas utasszállító repülőt a Gum Áruház átriumában, letekinthetünk a Moszkva folyóra egy kétpilléres híd másfél méter széles közepének a helyéről, és nem az a legnagyobb hibája a filmnek, hogy a híd többi része nem zuhant a vízbe, holott a fizika törvényei szerint össze kellett volna omlania. Sokkal súlyosabb hiba ennél az, hogy a cselekmény továbbra is lassú, bár némiképp felgyorsult. Lényegében egy tévésorozat negyven perces epizódját nyújtották meg rettenetesen hosszúra, nagyjából kétszeresére.

A film végén aztán következik valami gyenge befejezés, ami ugyancsak működésképtelen, és ez végképp elvette a kedvemet attól, hogy jó hírét keltsem ennek a mozinak. Már az is csak apróság, hogy az utolsó kockákon a szabadban működésképtelen mobil telefon a tengeralattjáró Faraday kalickájában működni kezd, de ez is eltörpül amellett, hogy a záró képeken megjelenő kincstári optimizmust a készítők az ég adta világon semmivel sem támasztják alá. A katasztrófafilmeknek akkor is pozitív befejezést kell adni, ha ennek a valósághoz és a valószínűséghez semmi köze. A gáz az, hogy az egész film távol áll a józanésztől. Azt az egyet nem lehet elvitatni, hogy izgalmas. Ebben a tekintetben valóban unikum a termék. A gyártónak sikerült egy izgalmas filmet csinálni, amelyik dög unalmas.

A legrosszabb regényemet elküldöm Hollywoodba. Ha elég rossz, talán megfilmesítik. Persze vigyázni kell, mert ha történetesen olyan producer kezébe kerül, aki jó filmeket szokott készíteni, akkor a regényem a szemétkosárba kerül, de mindig van remény. Hátha a The day after tomorrow készítői találnak rá, vagy a Legsötétebb óra stábja botlik bele…

Hová lett az Ezeréves őrszolgálat befejező részének folytatása?

Kedves Olvasóim! A válasz egyszerű, a könyvesboltba! Ott ahol a sorozat többi kötete vásárolható, beszerezhető az utolsó rész is. Betekintőnek így is jóval többet tettem fel az oldalamra, mint általában szokásos. Kérlek benneteket, hogy akiben felébredt az érdeklődés, és kíváncsi lett arra, vajon mi történik a továbbiakban, az keresse fel a Publo Kiadó webáruházát a konyvaruhaz.info oldalt, és szánjon rá hatszáz forintot. Igazán csekély ár a könyvért. Ha akarjátok, a linkre kattintva innen is eljuthattok a jelzett helyre. http://publioboox.com/hu_HU/ezereves-orszolgalat-5 Ugyanott a sorozat kezdőkötetét is megtalálhatjátok. Később abból is adok szemelvényeket, remélem, hogy megtekintitek, amikor időt találtok rá, de most rövidesen elindítom egy új regényem ismertetését itt a blogomon. Eddig csak sci-fi íróként ismerhettetek, de most, az új kötettel bemutatom a krimiíró oldalamat is. Fiatalokról szól, fordulatos és cselekményes történet. A szereplők között találhattok majd dúsgazdag gyárost, eltökélt maffiózót, de legfőképpen egy zenei tehetségkutató verseny, a Best Tévé - Példakép című vetélkedőjének a tagjait, akik bepillantást engednek a tehetségkutatók műsorok belső életébe is. Kérlek benneteket, fogadjátok szívesen a Gyémánt a tűzben című krimit, és ha van kedvetek, írjatok róla akár itt, akár máshol véleményt. Köszönettel! Demeter Attila

Egy regényről, és a belőle készült filmről jutott eszembe

Jó ideje éreztem úgy, hogy a valódi sc-fi meghalt. Az a képzet élt bennem, hogy már csak űrviadalokról, alienekről, és a valódi sci-fitől kissé távol álló dolgokról olvashatok, illetve az ezekről készült filmeket nézhetem. Ha nagyon akarom, elolvashatom a Gyűrűk urát, vagy a regénysorozat valamelyik gyenge utánzatát, és a valóságtól fényévekre nevelt tündérekről, trollokról vagy a még gyatrább regények angyalairól és ördögeiről álmodhatok. Pár héttel ezelőtt bekapcsolva maradt a szobánkban a televízió, mi ketten a feleségemmel elmerültünk egy beszélgetésbe, és levettük a hangot, hogy ne zavarjon a készülékből érkező zaj. Kis idő múltán véget ért a reklám, és elkezdődött valami film. Feliratok villantak, és közben zajlott a cselekmény. A hang nélkül érkező műsor egyre többször vonta el a tekintetemet kettőnk beszélgetéséről, majd a képek teljesen magukra terelték a figyelmemet. A látvány, amelyről nem ismertem a lényeget, fogva tartott. Már bántam, hogy nem néztem elejétől a filmet, de mivel nem szeretek menet közben bekapcsolódni egy régebben tartó történetbe, nem erősítettem fel a hangot, inkább váltottam egyet oda és vissza a csatornán, hogy meglássam, mi a töredékesen látott műsor címe, majd kikapcsoltam a tévét. A számítógépen gyorsan utánanéztem, és meghallgattam ismerőseim, íróbarátaim véleményét is a megragadó képeket mutató moziról. Örültem annak, hogy jókat mondtak a történetről, és elárulták, regények alapján forgatták a filmet. Azóta megszereztem a regényt, és már olvasom az Éhezők viadalát. A negyedénél járok, és megnyugodtam. A sci-fi él. Olyan regényt olvashatok, amilyet én is szeretnék írni, de amihez sajnos nem érek fel. Viszont olvashatom, és hosszú idő után végre nagy élményben van részem. Remélem, hogy az eddig megismert rész alapján táplált illúzióim nem foszlanak semmivé, és az Éhezők viadala megmarad olyannak, amilyennek most gondolom. Igazi, klasszikus sci-finek. Csak ajánlani tudom másoknak, hogy ismerkedjenek meg a regénnyel és a filmmel. Talán nem okozok csalódást a tanácsommal.

Az Ezeréves őrszolgálat négy kötete kapható a Publio Kiadó www.konyvaruhaz.info oldalán

Kedves Olvasóim, Kedves Barátaim!! A Publio Kiadótól átszerződök az eKönyv Magyarország kiadóhoz, így a könyveimet rövid technikai szünet letelte után ott, és a kiadó szerződött partnereinél találhatjátok!
Hamarosan új kötetekkel jelentkezem!

Rövidesen megkezdem az Ezeréves őrszolgálat című regénysorozat befejező részének feltöltését a demetermese.blogspot.hu oldalra.
Addig kis előzetest mutatok a regényről.

Kedves Olvasói, Kedves Barátaim!

A Book and Walk Kiadó jóvoltából az Ezeréves őrszolgálat regénysorozat következő kötete is kikerült a webáruház polcára „A végveszély hajnalán” címmel.
Hogy tájékozottabbak lehessetek a regény tartalmáról, még egy fejezetet feltöltök ide a blogra a történetből, de kérlek Benneteket, a további folytatást a  http://bookandwalk.hu/A-vegveszely-hajnalan-9141-ebook.aspx címen, a Kiadó weblapján keressétek. Más könyvekhez képest most igazán csekély áron megvásárolhatjátok ott a kötetet.

A következőkben azután a regénysorozat befejező kötetét, az „Utolsó ostrom”-ot kísérhetitek figyelemmel itt a blogon.

A Kiadónál már megjelent negyedik kötet videó bemutatóját a következő linken találhatjátok: http://www.youtube.com/watch?v=H7RTGlU6ohE

Maradjatok meg továbbra is a blog kedvelői között, és olvassátok továbbra is az itt megjelenő írásokat, én pedig köszönettel fogadom a megjegyzéseiteket!

Narnia, vagy hogyan mondjunk mesét?

Nincs jobb délelőtti program annál, mint Narniába utazni az unokákkal. Közben ráébredhetünk, hogy Mindannyian Andersen, Lewis Carrol, C.S Lewis és a régi nagy elődök köpenyéből bujtunk ki, mi mesemondók. Mindegy, hogy az Üveghegy a szekrény vagy a tükör háta mögött, a Sárgaköves út végén, netán a Csillagkapu túlsó oldalán van. Utazhatunk és utaztathatunk ugyanazokra a tájakra mi is, csak mondjunk igazat, és közben varázsoljunk. Ha mesét mondunk, ezt érdemes megjegyeznünk.

Kedves Olvasóim, Kedves idelátogató Vendégeim!

Bizonyára feltűnt Nektek, hogy egy ideje nem töltök fel újabb részletet a Robinson az őrhelyen című regényhez. Nem akartam az okát addig szétkürtölni, amíg bizonyossá nem lett a dolog, de tegnap óta bizonyosság, hogy a regény E-book formátumban, igazán kedvező áron megvásárolható a Book & Walk kiadó kínálatában. Bízom benne, hogy mindenki, aki várta a folytatásokat, megérti, dőreség lenne, ha az innen díjmentesen letölthető kötetet árusítaná egy kiadó. Ezért kérlek Benneteket, hogy bocsássátok meg nekem, ha mostantól a sorozat folytatásából, a negyedik kötetből töltök fel részleteket. Kérlek, hogy fogadjátok szeretettel az Ezeréves őrszolgálat negyedik kötetét is, amelynek a címe: A végveszély hajnalán. Az első epizód feltöltéséhez szükséges technikai munkával rövidesen végzek, és akkor megismerkedhettek a Robinson az őrhelyen cselekménye után nyolcszáz évvel később zajló kalandokkal.

Higgyétek el, érdemes megvásárolnotok a Book and Walk-tól a regényt. A következő linken találhatjátok:
http://bookandwalk.hu/Robinson-az-orhelyen-8977-ebook.aspx

Jó olvasást kívánok mindenkinek!

A rock and roll hatvan éves története röviden

   1954 április tizenkettedikén vették fel annak a hanglemeznek az anyagát, amelyik elsőként került fel a slágerlistákra úgy, hogy a címében szerepelt a "rock and roll" kifejezés. 2014-ben a hatvanadik évfordulóra rádióműsor sorozatban dolgoztam fel a rock vázlatos történetét. Ennek epizódjait az elhangzás után feltöltöm ide, a blogra.
   Ha érdekel valakit a rock and roll megszületése és az azóta eltelt idő zenéjének rövid története, akkor a műsorból nyomon követheti a legendát.
   A műsorhoz képanyag nem tartozik, de a blog struktúrája csak filmek feltöltését engedélyezi, ezért a hanganyaghoz állóképet mellékeltem.
   Jó zenehallgatást és ismeretszerzést kívánok!